Olimpiai érmek, évente!

Megosztás

Magyarország évente több tíz olimpiai érmet szerez. Hogyan lehet ez – kérdezi az ember – hiszen olimpia csak 4 évente van? Na jó, téli olimpia, paralimpia – kicsit gyakrabban, de még mindig nem évente. De, igen! Évente rendeznek olimpiákat diákok részére több tudományból is.

A Nemzetközi Tudományos Diákolimpiák olyan nemzetközi versenyek, amelyeket a középiskolás tanulók részére rendeznek meg minden évben. Jelenleg 5 klasszikus, és 4 kapcsolódó versenysorozat sorolható ebbe a körbe.

Ezek az események a középiskolások számára elérhető egyik legmagasabb nemzetközi szintjei a tanulmányi versenyeknek, ahol jelentős mennyiségű, középiskolán bőven túlmutató tudást is kérdeznek. Ráadásul a tudományok széles körét érinti: évente szerveznek többek között Matematikai-, Fizikai-, Kémiai-, Biológiai-, Informatikai-, Csillagászati-, Földrajzi-, Nyelvészeti- és Filozófiai olimpiát.

Jómagam az előző két év Kémia Olimpia csapatában voltam benne, így arról tudok a legrészletesebben mesélni. A helyszín minden évben más, sokszor a Föld másik végén vannak a versenyek megrendezve. Tavaly nyáron Grúziában, előtte pedig Azerbajdzsánban jártam ennek köszönhetően.

A diákok eltöltenek egy hetet a világ minden pontjáról érkezett versenyzők társaságában, ami tapasztalataim szerint az egyik legjobb közege az eszmecseréknek és új barátok szerzésének. Rengeteg barátom van, akikkel ilyen helyeken ismerkedtem meg és most is tartjuk a kapcsolatot.

A Kémia Olimpián egy elméleti forduló és egy labor van. Az elméleten számolási és elméleti feladatokat kell megoldani, a laboron pedig mérés, egyszerű vegyületek minőségi meghatározása és előállítása lehetséges, mint feladat. Ezekhez minden évben előre megadják a kiemelt témaköröket, amikre lehet készülni.

A legtöbb olimpián annak ellenére, hogy nemzetközi, mindenki az anyanyelvén oldhatja meg a feladatokat, amiket a tanárok fordítanak le nekik az eredeti, általában angol verzióról. Ennek köszönhetően a kémiain például több nap szabadidő, kirándulás is van a diákoknak a versenynapokon, megnyitón és eredményhirdetésen kívül. Ilyenkor a tanárok megvitatják, lefordítják, majd kijavítják a feladatokat.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet egy ilyen olimpiára bejutni?

Tantárgyanként változó, általában felkészítő/válogató versenyek/táborok vannak hozzá. Kémiánál például az OKTV két kategóriájának jó helyezettjeit és a KÖKÉL (Középiskolai Kémiai Lapok) újságban megjelenő levelezős verseny H kategóriájának helyezettjeit hívják meg a felkészítő és válogató táborba. A válogató két körös, mindkét körben napi több előadás, délutánonként labor, a végén pedig 2 írásbeli és egy laborvizsga van. Így az első kör legjobbjai a másodikba, onnan a legjobb 4 pedig az olimpiára jut be.

Ezen kívül a legjobbak, akik még nem végzősök, a következő Nemzetközi Mengyelejev Olimpiájára jutnak be. Ez a volt össz-Szovjet kémaiverseny utóda, ahol az ex-Szovjet államokon kívül már sok ország, köztük Magyarország is rész vesz. Ezen én is voltam már 3 alkalommal, ennek köszönhetően jártam Örményországban, Moszkvában és idén Kazahsztánban. Ez a verseny tipikusan május elején van, ezért kell az előző évben válogatni a csapatot, amely néha egybeesik az érettségivel, ami kellemetlen azoknak, akik végzősként kerülnek be a csapatba. Tipikusan nehezebb, mint a nyári Kémia olimpia, itt nincsenek kiadott témakörök, nagyjából bármit kérdezhetnek. Viszont mindenkinek nehéz, aki versenyzik és mindig nagy sikerélmény jól megoldani egy feladatot.

Az olimpiákon sávosan adják az érmeket: a versenyzők legjobb 10%-a kap aranyat, a következő 20% ezüstöt és a következő 30% bronzot. A magyar csapatok nemzetközileg az élvonalban vannak, a kémián is. Itthon a költségeket az állam is támogatja, továbbá az érmesek a parlamentben vehetnek át Miniszterelnöki kitüntetést minden évben.

Személyes tapasztalataim miatt tudom ajánlani, hogy ha érdekel egy tudományág, érdemes vele sokat foglalkozni és versenyezni is. Az olimpiák miatt tanultam a legtöbb kémiát és emellett élveztem is.

Ha tetszett a cikk, érdemes böngészned még a blogon, hiszen sok hasonlóan érdekes bejegyzést találhatsz. Érdekelhet még a Youth Leadership Academy nemzetközi konferenciáról készített beszámolónk is, ami remek lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre, önfejlesztésre és élményekkel teli programokra a fejlődni vágyó, tehetséges fiatalok számára. A beszámolót itt tudod elolvasni. Még több tartalomért és az egyesületünkkel kapcsolatos érdekességért kövess minket Facebook és Instagram oldalainkon is!

Farkas Dezső
Farkas Dezső
Farkas Dezső az F.W. Olin Graduate School of Business, Babson College MBA hallgatója, a Jövőt Építők Generációja Egyesület elnöke, valamint a Global Shapers Budapest Hub Alumni vezetője. Beválasztották az 50 tehetséges magyar fiatal közé. Templeton Fellow. Két TEDx előadás fűződik a nevéhez. Az ASEF Young Leaders Summit kiválasztottja Luxemburgban, valamint a Youth Leaders Forum alumnija.

További cikkeink

Hasonló cikkeink