A Jövőt Építők Generációja Egyesület novemberi Cooling Night eseményén, a sikeres emberek életútját bemutató zártkörű JÉG rendezvényen találkoztam először Nagy-Vargha Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár asszonnyal. Akkor és ott úgy éreztem, hogy mind karrier, mind magánélet tekintetében építő jellegű információkkal tud szolgálni a mai fiatalok számára. A vele készült interjúban szó lesz arról, hogy miként definiálja a sikert, milyen mindennapi kihívásokkal kell szembenéznie mint anya és mint államigazgatásban dolgozó nő, valamint egyéb hasznos tanácsokkal is ellátja a fiatalokat.
Interjú Nagy-Vargha Zsófiával
Szerencsére Zsófia és a csapata a kezdetektől fogva nagyon nyitott volt a projekt megvalósítása iránt. Előzetes egyeztetés után sor is kerülhetett a személyes interjú megvalósítása a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Egy kellemes baráti fogadtatás után helyet foglaltunk és hozzáláttunk a kérdéseim átbeszéléséhez, amelynek gyümölcsét örömmel osztom meg a cikk olvasóival az alábbiakban.
Őszintén érdekel, hogyan birkózik meg a mindennapi kihívásokkal, ami a munka és család összehangolását érinti.
Teszem a dolgomat, nem szoktam sopánkodni és soha nem halogatok semmilyen feladatot. Van egy kiváló mondás, amivel ugyan sportolók szokták motiválni magukat, de mégis ide is illik: „csináld a dolgot és akkor lesz hozzá erőd!” Én ebben hiszek. Nagyon fontos ezen kívül, hogy a családban amennyire lehet, megtervezzük a napjainkat, heteinket, sőt akár a teljes hónapot is. Vannak olyan napi rutinjaim, amelyekkel rengeteg időt spórolok, mert nem kell gondolkoznom azon, hogyan kezdjek bele bizonyos feladatokba. Az is segít, hogy nagy gyakorlatunk lett férjemmel az elmúlt években abban is, hogyan kell gyorsan, rugalmasan újratervezni. Három gyermekünk van: a két idősebb már nagyon önálló, idén lesznek 16 és 14 évesek. Egyedül közlekednek a városban, nagyon szorgalmasak, nem kell ott ülni mellettük és állandóan hajtani őket, hogy teljesítsék a kötelességeiket. A kicsi 8 éves, mellette nyilván még jobban ott kell állni, de ő is nagyon jó gyerek. Jól tanul, sokat sportol.
Érezte-e valaha üresnek, kiégettnek magát miközben próbálta egyensúlyozni a család és karrier kérdését? Ha igen, mi segített ennek kiküszöbölésében?
Nekem is vannak nehezebb, nagyobb leterheltséggel járó időszakaim, és ilyenkor előfordul, hogy úgy érzem, annyi a feladat, hogy nehéz mindent tökéletesen elvégeznem. A kulcsa ezeknek a nehezebb pillanatoknak az, hogy ilyenkor arra gondolok, ez átmeneti, és egyébként sem lehet mindent tökéletesen csinálni. Utóbbi attitűd pozitív hatását egyébként már több kutatás is kimutatta. Időt és energiát spórolhatunk, ha nem törekszünk állandóan a tökéletességre.
Az év vége például hagyományosan a nehezebb időszakok közé tartozik. Ilyenkor az életem minden területén sok a feladat. A munkahelyen le kell zárni ügyeket, az iskolában is több a feladat a gyerekekkel, otthon már készülni kell a karácsonyra. Az adventi időszakban ezt a hajnali misékkel „ellensúlyoztuk”. A gyerekek minden áldott reggel ott voltak a rorátékon, és én is igyekeztem a lehető legtöbbre elmenni, ugyanis nagyon feltöltöttek ezek az alkalmak. Ugyanakkor a nehezebb időszakokat a család, a sportolás és a zene nélkül biztosan nem tudnám végigcsinálni.
Egy több szerepben helytálló nő hogyan definiálja a sikert, és hogyan értelmezte ezt a fogalmat évekkel ezelőtt? Változott-e a siker jelentése számára?
A siker számomra az, ha el tudom érni azt a célt, amit kitűztem magam elé. Ehhez azonban folyamatosan akarnunk kell dolgozni, folyamatosan kisebb-nagyobb célokat kell kitűzni magunk elé. Azt gondolom, hogy ez semmit nem változott bennem, mindig is így gondoltam.
Tervez-e előrelépni a ranglétrán vagy elégedett a mostani pozíciójával és inkább élvezi a jelenlegi pozíciót? Mi motiválja ebben a döntésben?
Túlságosan feladatorientált vagyok ahhoz, hogy azon gondolkozzak, épp milyen pozícióban tudnám elképzelni magamat. Végzem a munkámat, a feladatok pedig úgyis megtalálnak. Ugyanakkor annyiban tudatos vagyok, hogy minden nap próbálok valamit tenni azért, hogy többet hozzak ki magamból. Nyelvet tanulok, sportolok, sokat olvasok, igyekszem szinte minden meghívásnak eleget tenni, rengeteg kapcsolatot építettem ki az elmúlt 10 évben.
Hogyan építette fel a kapcsolatokat, amik ahhoz voltak szükségesek, hogy eljusson oda ahol ma tart és elérje szakmai sikereit?
Az élet minden területén rendkívül hasznos, ha valakinek széles kapcsolati tőkéje van. A korábbi munkám ezt teljes mértékben megalapozta. Újságíróként dolgoztam országos médiumoknál. Rengeteg embert megismertem az elmúlt bő 10 évben.
Ön szerint vannak-e olyan tényezők, amiket az állami szférában dolgozó nők hozzájárulásának köszönhetünk az Ön munkaterületét (ifjúságpolitika) illetően?
Tapasztalom az, hogy a nők könnyebben tudnak egyszerre több dologra figyelni, vagyis nagyon jók a multitasking területén. Általában empatikusak, kiváltképp, ha már van gyermekük, és bele tudnak helyezkedni egy másik munkavállaló nő helyzetébe. Sok helyzetben másképp tekintenek egy problémára, mint a férfiak, ami a megoldás megtalálásában is segítség lehet. Ezenkívül úgy vélem, könnyebben is kommunikálnak. Ezek a képességek, készségek pedig az államigazgatásban és így a mi területünkön is sok pluszt adhatnak.
Hogyan támogatja az Ön esetében a szakmai élet a családot, és ez hogyan érvényesül fordított esetben?
Amikor 2022-ben megkaptam a felkérést, hogy képviseljem a magyar fiatalok és a magyar tehetségek ügyét a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, nagyon boldog voltam és hatalmas megtiszteltetésként éltem meg. Egy ilyen feladat elvállalása előtt azonban természetes, hogy az ember sok mindent mérlegel. Különösen, ha már van családja. Bár tudtam, hogy a korábbi életritmusunkhoz képest ez a feladatkör lényegesen több időt vesz el a családtól, abban is biztos voltam, hogy képes leszek menedzselni mindkettőt, sőt, azt gondoltam már akkor is, hogy a munkám sokat adhat a családomnak, a gyerekeknek is.
A legidősebb fiunk idén lesz 16 éves. Sokat beszélgetünk közéleti kérdésekről, mert érdekli ez a terület. Ugyanígy a középső fiunk is nagyon élvezi, ha együtt tudunk menni különféle rendezvényekre, ami a szakterületből fakadóan őt is érdekli, akár érinti. A legkisebb idén lesz 8 éves. Jó látni azt is, hogy az ő korosztálya most hol tart, mi az, ami foglalkoztatja őket, milyen lehetőségeik vannak. Így három kicsit különböző életkorba látok bele jobban és érnek intenzív impulzusok.
Úgy érzem, hogy a gyerekek nagyon büszkék rám, ami szintén erőt ad nekem, biztosan nekik is.
A kulcsember pedig a férjem. Maximálisan támogat azzal, ahogyan aktívan részt vesz a gyerekek életében, sőt, az elmúlt másfél évben gyakrabban fordul meg például a konyhában is. Fontos megjegyezni, hogy nem azért, mert rákényszerül (hiszen én is sokat főzök a mai napig), hanem mert eleinte segíteni akart, de később elkezdte élvezni. Ezenkívül az elmúlt másfél évben egyszer sem bizonytalanított el abban, hogy jó döntés volt-e elvállalni ezt a pozíciót.
Mik a legnagyobb örömforrásai a hétköznapokban és a munkájában? Hogyan tartja fenn motiváltságát hosszútávon?
A legnagyobb örömforrás a családom, a gyerekek és a barátaim. A velük töltött idő és az, ha látom, velük minden rendben van. A munkában szintén az emberi tényezőt emelném ki. Kiváló kollégáim és főnökeim vannak.
Továbbá, szeretek olvasni, sportolni, zenét hallgatni és az otthoni háztartási munka – bármennyire is furcsán hangzik – nagyon sokszor kikapcsol.
Mit gondol, egy államigazgatásban dolgozó nőnek nehezebb vagy könnyebb menedzselnie a családot munka mellett?
Mai, felgyorsult világunkban gyakran érezhetjük úgy, hogy a munka mellett nem jut elég idő a családra. Szerintem ezért az idő menedzselése a legfontosabb. A jelenlegi életünk megtanított arra is, hogy egy percig se halogassak dolgokat, amit lehet, azonnal intézzek el, válaszoljam meg, vegyem meg, vigyem el, kérdezzem meg, szervezzem le stb.
A naptár az egyik legfontosabb segítség az életemben. Anélkül ugyanis nem tudnám követni, hogy kinek mikor, hol kell lennie, mi a programja, milyen határidős feladataim vannak.
Ha egy mondatban össze kéne foglalni, milyen tanácsot adna egy fiatal nőnek, aki hasonló pályára készül?
Törekedjen mindig a maximumra, legyen pozitív, nyitott, bátor. Ne féljen attól, hogy nőként család mellett nehéz lesz a munka világában is helytállni. Ehhez azonban kulcsfontosságú a jó időbeosztás, a támogató férj és a támogató közeg. Mindenképp sportoljon rendszeresen és legyen legalább egy olyan hobbija, ami kikapcsolja, feltölti.
Mit gondol a fiatalok helyzetéről, lehetőségeiről napjainkban?
Azt látom, hogy az én gimnazista / egyetemista koromhoz képest sokkal több lehetősége van ma egy fiatalnak. Ma már rengeteg segítséget kapnak például a pályaorientációnál. A megújult szakképzési rendszernek köszönhetően a szakma megszerezése után nem elérhetetlen ma már az egyetemi képzés sem és számos lehetőség van a külföldi tanulásra is. Ösztöndíjakat, különböző tehetséggondozó programokat pályázhatnak meg. A mi gondozásunkban működik a Nemzeti Tehetség Program, ami évente 300-350 ezer fiatalt ér el. Ha pedig kilép ma egy fiatal a munkaerőpiacra, 25 éves koráig (és 499 952 Ft jövedelemig) nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, ami jelentős segítséget jelent az életkezdéshez. A fiatalok, ha családot szeretnének, már egyetemi éveik alatt támogatást kaphatnak, korábban erre sem volt lehetőség. Szerencsére hazánkban nagy hagyománya van a diákképviseleteknek is és sok ifjúsági szervezet van, ahova lehet csatlakozni, lehet ügyeket képviselni, közösséghez tartozni.
Mit gondol mi a 3 legfontosabb skill, amivel egy fiatalnak rendelkeznie kell?
Hit, nyitottság, bátorság.
Sándor Beatrix Miett Nagy-Vargha Zsófiával készült interjúja a két éves JÉG Akadémia program részeként készült. Ha neked is felkeltette az érdeklődésedet az egyesület, az alábbi linken tudsz jelentkezni.
