Szöcs László (48 éves) magyar nemzetiségű, svéd állampolgár, a Szent György Lovagrend lovagja, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tagja, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Magyar Házának vezetője. De milyen okból készítünk Szöcs Lászlóval interjút?
A Jövőt Építők Generációja Egyesület minden félévben felvételit hirdet, amikor is a fiatal tehetségek csatlakozhatnak közösségünkhöz.
A felvételi keretén belül megálmodott bevonó program alatt a friss bevonós tagoknak számos kihívást és feladatot kell teljesíteni, hogy a program végén teljes értékű JÉG-taggá válhassanak. Az egyik feladat úgy szól, hogy készítsünk interjút egy általunk sikeresnek tartott személlyel az én választásom pedig Szöcs Lászlóra esett.
Életem mottója talán egy Victor Hugo idézet lehetne: “Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.”
Hol és milyen körülmények között nőttél fel?
“1967-ben az erdélyi Sepsiszentgyörgyön születtem. Gyerekkorom átlagos családi körülmények között telt. Romániában érettségiztem, ezt követően másfél évre behívtak katonának. 1985-ben, 19,5 évesen a szüleimmel és az öcsémmel politikai menekültként hagytam el az országot. Svédországba kértünk menedékjogot” – kezdte mondandóját Szöcs László.
Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?
Elmondhatom, hogy megvalósítottam gyermekkori álmom, már gyerekfejjel gépészmérnök akartam lenni. Mindig is érdekelt, hogyan működnek a gépek. Hamarosan letettem a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges svéd nyelvvizsgát. Az egyetemet már Svédországban végeztem, a svéd meghatározás szerint civil mérnöki szakon (általános mérnök), majd a következő 3 évben szakosodtam: gépészmérnök, szerszámtervező lettem.
Mikor gondoltál először arra, hogy a világ jobbá tehető?
“Már 19 évesen feltűnt, hogy Európában “többféle” magyar ember él: magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, ausztriai. Nagyon különböző ezen magyar emberek megítélése, egymásról alkotott véleménye. Már akkor úgy gondoltam, hogy nem jól van ez így, változtatni szerettem volna rajta.
1990 körül beválasztottak Jönköping Magyar Egyesületének vezetőségébe. Rövid időn belül elnökhelyettes, majd az egyesület elnöke lettem. Ekkor kerültem kapcsolatba a Külföldi Magyar Cserkészszövetséggel: csatlakoztam a stockholmi cserkészcsapathoz és elindultam az úton, hogy cserkészvezető lehessek. 1997-ben segédtiszti képzésen, 2000-ben tiszti képzésben vettem részt.
A tiszti kiképzéssel már jogosulttá váltam cserkésztáborok vezetésére. Az általam szervezett táborok általában a németországi Kastl város környékén vannak. (Talán kevesen tudják, hogy Kastl vára adott otthont 1958 és 2006 között a Németországi Magyar Gimnáziumnak) Ezekbe a nemzetközi cserkész táborokba minden – Magyarországon és nem Magyarországon élő – magyar nyelvet beszélő gyermek jelentkezhet. Vannak kerületi táboraink (cserkészeknek és leendő cserkészeknek) és vezetőképző táboraink, ahol a jövő cserkészvezetőit képezzük.
A 90-es évek elején léptem kapcsolatba a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösséggel (SMAPEC), mely Isten igéjének magyar nyelvű hirdetésével gyűjti egybe a magyarság Skandináviában élő tagjait. Az Egyházi Közösségnek 13 gyülekezete van, magyar nyelvű lelkésze Svédországot járja és minden harmadik vasárnap ökomenikus istentiszteletet tart a városokban.
Feladataim közé tartozott többek között, hogy a T’ngagärde-i gyülekezeti Magyar Otthont irányítása, képviselete a hivatalos szervek felé. A Jönköping-i gyülekezetben is tevékenykedtem, mikor lelkészünk istentiszteletet tartott Jönköpingben. 2010-ig folytatott munkámért megkaptam a Szent György Lovagrendet. Egy feltételnek kell megfelelnem: a jövőben is folytatnom kell eddigi karitatív munkámat” – mondja Szöcs László.
Mik az említett szervezetek, közösségek feladatai, céljai?
A Magyar Egyesület minden nagyobb svéd városban működtet egy szervezetet. Céljuk, hogy az adott városban élő magyarokat összefogja, az újonnan érkező magyarokat segítse a beilleszkedésben. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 5 cserkész körzettel működik: Európa, Dél-Amerika, USA, Kanada és Ausztrália. Jelenleg kb. 6000 cserkész tagja van, európai központja Németországban található.
A Szövetség célkitűzése, hogy a nem Magyarországon élő magyar nyelvű gyerekeket, fiatalokat összefogja. Feladatai között a legnagyobb hangsúly a magyarságtudat, a magyar nyelv megőrzése kapja. A cserkészfogadalomban külön szerepel a magyarság iránti kötelességteljesítés vállalása is.
A vezetők külön magyarságismereti felkészítést kapnak és vizsgáznak magyar nyelvből, irodalomból, történelemből és földrajzból. Könyvkiadási tevékenységük révén ismertetik meg a világgal a magyarság történetét, értékeit. Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség (SMAPEK) legfőbb feladatai közé tartozik egy magyar nyelvű lelkész fenntartása, magyar istentiszteletek, egyházi rendezvények megtartása.
A Szent György Lovagrend egy politikamentes szervezet, 90%-ban karitatív feladatokat lát el: a lovagrend központi döntése alapján választják ki, hogy adott évben a “Nagy-Magyarország” területén működő szervezetek, intézmények (pl. Iskolák, kórházak stb.) közül hol van a legnagyobb szükség a segítségre. A segélyeket a lovagok éves tagdíjából fedezik. Az egyes lovagok folyamatosan bizonyítják társadalmi felelősségvállalásukat, ezen felül vannak, akik önállóan is folytatnak karitatív munkát.
Mi a személyes célod, álmod a következő évekre?
Szeretnék minél több időt és energiát fordítani a cserkész hálózat további építésére, szélesítésére. Szorgalmasan dolgozni fogok azon, hogy Svédországban is legyenek újra cserkészcsapatok.
Milyen emberi tulajdonságaid segítenek terveid megvalósításában?
“Ezen sosem gondolkodtam. Csináltam. Mindig is nagyon fontos volt számomra megtartani magyarságomat, gyerekeimmel is magyarul beszélek. Mivel szülőhazámban nem tehettem a magyarság ápolásáért, Svédországból próbálom ezt pótolni” – osztotta meg velem Szöcs László.
Miben szeretnél még fejlődni?
Ez egy nehéz kérdés. A fejlődés egyre nehezebb feladat. A világ magyarjai között talán sosem volt ekkora ellentét, mint manapság. Szeretnék minél több olyan információ birtokába kerülni, amikkel a magyarok együttműködését, összefogását javíthatom.
Sikeresnek tartod magad?
Akkor nevezném magam sikeresnek, ha már elértem volna minden kitűzött célomat. De még bőven találok újabb célokat, megvalósításra váró feladatokat.
Végezetül nézzük meg, hogy mit üzenne Szöcs László a mai fiataloknak? Hogyan élhetnek boldog életet, miközben a világ jobbá tételében is segítenek?
- Összefogás – ha összefogtok, minden sokkal könnyebb, együtt könnyebb megvalósítani a célokat, álmokat.
- Szerénység, ugyanakkor öntudatosság
- Mindig legyen a legjobb abban, amit csinál!
- Hűséggel őrizzék magyarságukat!
- Erősnek ésszel is lehet lenni!
- Mindenkiben meg kell találni az értékeket.
- Az őszinteség egy nagyon nehéz feladat, néha nagyokat koppan az ember feje, de egy biztos: a legmesszebb lehet vele jutni.
Az interjút Zsíros Anna (12) készítette. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanulójaként a 6. évfolyamot idén fejeztem be. Az első Junior Templeton Fellow tehetségkutató program részese vagyok 2016 márciusa óta. Célom, hogy egyre több mindent megismerhessek a világból és megfelelő utat, szakmát találjak, ami kihívást jelent számomra és boldoggá tesz.
Köszönjük szépen, hogy időt szántál Anna cikkére és végigolvastad ezt az interjút. Ezen felül Szöcs Lászlónak is szeretnénk megköszönni, hogy rendelkezésünkre állt! Reméljük, hogy sok ember számára nyújt inspirációt, amivel könnyebben jön a motiváció és a tenni akarás!
Hasonló jellegű cikk több is található a JÉG Blog oldalán. Ehhez tudjuk ajánlani az egyik interjúnkat melyet Sebesvári Lászlóval készítettünk és a következő linken találjátok. Még több JÉG tartalomért kövesd be Facebook és Instagram oldalunkat!
