A hit, mi szerint szenvedélyeink teljesen kifejlődve érkeznek az életünkbe, csupán csak rájuk kell találnunk, korlátozhat minket abban, hogy új területeket próbáljunk ki, és arra sarkallhat minket, hogy feladjuk álmainkat, ha nehézségekbe ütközünk.
“A szenvedélyt nem készen, teljes mivoltában kapjuk az élettől – kifejlődése tudatos döntéseken is múlik”
Kis koromban mélyen el tudtam merülni különböző hobbikban attól függetlenül, hogy beláthatóan vezettek-e bárhová. Megtanultam minden ország pénznemét, minden akkoriban Magyarországon fellelhető autó típusát vagy éppen számítógépeket szereltem szét a bátyámmal, csupán mert érdekelt. Azonban ahogy megnyílt előttem egy nemzetközi, tudatos és felelős világ középiskolás éveim alatt, a puszta élvezet már nem adott elegendő motivációt.
Ezzel együtt mai hedonista világunkban sokszor nem menő, ha az ember nem a szenvedélyének él, hanem “társadalmi konvenciókat” követ vagy tökéletesen boldog egy olyan élettel, amit nem extravagáns vágyak uralnak.
Így én is életre szóló, mindent elsöprő szenvedélyre vágytam, és ennek reményében kipróbáltam a kísérleti színháztól kezdve, a szobrászaton át a neurobiológiát, és a programozást is. Sok év keresgélés után még mindig ott álltam a sivatag közepén (szó szerint, hiszen akkoriban Abu Dhabiban éltem) ambíciókkal és álmokkal tele, de az áhított szenvedély nélkül.
Kétségbe estem. Számtalanszor terveztem egyedül világgá menni, hogy megtaláljam önmagamat, és azt a mély érdeklődést, amely majd motorja lesz egy kiemelkedően sikeres életútnak. Legkedvesebb barátnőm, Franciska mindig teljesen értetlenül állt ezek előtt a kirohanások előtt “Ilyen hülyeséget, hogy a világ másik végén fogod megtalálni a szenvedélyedet pár hét alatt…”.
Miután hazaköltöztem Magyarországra, és huzamosabb ideig stabil helyem volt egy kutatólaborban, és egy helyen laktam, végre megértettem mire gondolt Franciska. Hosszú hónapokba, rengeteg elmerengő hosszú sétába, beszélgetésbe és élménybe telt, mire a saját értékrendem alapján eljutottam oda, hogy ami a leginkább izgat, az az, hogy minél több gyermek a megfelelő alapokkal nőhessen fel.
Sajnos nem tudtam, hogy fogjam meg a témát, ezért tanítottam, önkénteskedtem, kutatásokat végeztem gyermekekkel, és végül sok hónap tudatos munkája a nemzetközi oktatásfejlesztés iránti elkötelezettséggé, majd fokozatosan szenvedéllyé érett.
Az álmaink építése, a szenvedélyeink kiteljesedése tehát olykor bizonyos fokú stabilitást, és időt kíván, amint ezt az alábbi cikkben Carol Dweck világhírű pszichológus kutatócsapata is alátámasztja – fogadjátok nyitottsággal és sok szeretettel.
Mészáros Eszter írása Melissa De Witte cikke nyomán
Bár a “találd meg a szenvedélyed” általában jó szándékú tanács, nem valami jó tanács. Valójában a ballagási beszédek oly kedvelt frázisa gátolhatja az érdeklődésikörünk kialakulását a Stanford kutatóinak egy a Psychological Science szakmai lapban hamarosan megjelenő cikke alapján.
Egy laboratóriumi vizsgálatsorozatban Paul O’Keefe volt posztdoktor, Carol Dweck és Gregory Walton pszichológusokkal együtt azt vizsgálta, hogy milyen hiedelmek befolyásolják egy érdeklődés kifejlődésének sikerességét vagy bukását.
Az olyan mantrák, mint a “találd meg a szenvedélyed” rejtett implikációkkal bírnak, mondják a kutatók. Azt sugallják, hogy amint egy érdeklődés kialakul, könnyű lesz a művelése.
Azonban a kutatások azt mutatják, hogy amikor elkerülhetetlen akadályokba ütközünk, ezzel a felfogással sokkal könnyebben adjuk fel az újonnan talált hobbinkat.
Ezen felül az a gondolat, hogy a szenvedélyeinkre úgy találunk rá teljes mivoltukban azt jelentené, hogy minden ember limitált számú érdeklődési területtel rendelkezik. Ez által leszűkülhet a figyelmünk, és elhanyagolhatunk más potenciálisan érdekes területeket.
A különböző gondolkozásmódok, azaz mindset-ek alkalmazása
Hogy tisztább képet kapjanak az emberek tehetségekhez és képességekhez való hozzáállásáról, a kutatók visszanyúltak Dweck korábbi munkájához a rögzült és fejlődésközpontú mindset intelligenciával való kapcsolatáról. Amikor a gyerekek és a felnőttek úgy gondolják, hogy az intelligencia egy rögzült képesség “vagy van, vagy nincs” akkor kevésbé kezelik rugalmasan az iskolai kihívásokat.
Ebben az esetben 470 alany, és öt kísérlet segítségével a mindset érdeklődésre való hatását vizsgálták: Az érdeklődés rögzült “tulajdonság”, amely csak arra vár, hogy felfedezzük “Vagy idő, és befektetett energia szükséges, hogy kifejlődjön”
Az első kutatáshoz olyan résztvevőket rekrutáltak, akik vagy a “techie” vagy a “fuzzy” világhoz húztak. A két kifejezés a Stanford diákjainak terminológiája azokra, akik a tudomány, és a technológia (techie) vagy a humán tárgyak iránt érdeklődnek (“fuzzy”). A diákoknak két cikket kellett elolvasniuk – egy technológiai és egy humán témákkal kapcsolatosat. Azok a diákok, akik rögzült mindest-tel gondoltak az érdeklődési körökre kevésbé voltak nyitottak a cikkre, amely a saját érdeklődési körükön kívül esett.
Walton, szerint a rögzült mindet azért is problémás, mert ha leszűkítjük a figyelmünket egy területre, akkor gátat szabunk annak, hogy más, a jövőnk szempontjából hasznos területeken is tudásra tegyük szert.
“Nagyon sok innováció akkor jön létre mind a tudományban, mind az üzletben, amikor különböző területeket összekötünk, és észreveszünk olyan kapcsolatokat köztük, amelyeket azelőtt senki nem látott” – mondta.
“Egy egyre inkább interdiszciplináris világban a növekedési mindset lehet a kulcsa az ilyen jellegű innovációknak, például ahhoz, hogy izgalmas fúziót alkossunk a tudományból és a művészetekből” – teszi hozzá O’Keefe.
“Ha túlságosan leszűkíted a figyelmedet az meggátolja, hogy szakértelemre tegyél szert olyan területeken, amelyek segíthetnek ilyen hidakat építeni” – mondta Walton.
Bukásra való berendezkedés?
A kutatás viszont azt is kimutatta, hogy a rögzült mindset a saját érdeklődési területen való fejlődést is gátolhatja. Egy másik kísérletben a kutatók felkeltették a résztvevők érdeklődését egy érdekes videóval a fekete lyukakról. Ez a legtöbb diákot teljesen lenyűgözte. Azonban miután egy kihívást jelentő tudományos cikket kellett elolvasniuk ugyanerről a témáról, a lelkesedés sokaknál érezhetően alább hagyott.
A rögzült mindset hozzájárulhat, hogy leértékeljük az érdeklődésünk intenzitását egy kihívással szembe kerülve: az érdeklődés perceken belül szertefoszlott a cikk láttán, és azok esetében esett a legnagyobbat, akik rögzült mindset-tel álltak a szenvedélyekhez.
“A nehézség azt sugallhatta, hogy végül mégsem érdekli őket a téma? “ írták a kutatók. “Összességében a növekedési mindset könnyen lehet, hogy segít reálisabban látni mivel jár az álmaink követése, és így segít fenntartani a figyelmüket akkor is, ha a tartalom egyre komplexebb és egyre nagyobb kihívást jelent.”
Inkább fejleszd az érdeklődési köröd!
“Ha ahogy utánanézel valaminek azt gondolod, hogy érdekes, és olyan terület, amelyhez hozzátehetnél valamit, akkor belefektetsz időt” – mondja Walton. Dweck, a pszichológia Lewis and Virginia Eaton professzora, hozzátette: “Az alapképzéses hallgatóim először mind csillogó szemmel gondolnak a szenvedélyük megtalálására, de idővel jóval lelkesebbek lesznek a szenvedélyük kifejlesztése, és véghez vitele miatt. Megértik, hogy ezáltal formálódnak ők maguk, és a jövőjük is, és ezáltal fognak tudni végül valamit hozzáadni a világhoz” – adja hozzá Carol Dweck.
Az eredeti cikk itt található. Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy végig olvastad ezt a tanulságos cikket! Reméljük, hogy sok ember számára tudtunk hasznos információkkal szolgáltatni!
A JÉG Blog oldalán számos hasonló jellegű cikk fellelhető, ehhez tudjuk ajánlani az egyik legsikeresebb önfejlesztéshez kapcsolódó – “A boldogság és elégedettség paradoxona” – cikkünket. Még több JÉG tartalomért kövesd be Facebook és Instagram oldalunkat!
