Barbara Oakley, mint a világ legnagyobb nyílt online kurzusának az oktatója: „Tanuljuk meg, hogyan tanuljunk” (Learning How to Learn) a világ minden részén beszél a tanulásról, annak fontosságáról, illetve a motiváció megtalálásáról.
Barbara Oakley
Barbara Oakley 1955-ben született Lodi-ban, Kaliforniában. Édesapja korábban harcolt a második világháborúban, illetve az amerikai légierőnél szolgált. Oakley gyerekkorában a család rengeteget költözött, ugyanis tíz helyen is lakott, mire betöltötte a tizedik életévét. Miután elvégezte a gimnáziumot, bevonult az amerikai hadseregbe, onnan a washingtoni egyetemre küldték tanulni.
Miután a hadseregben véget értek a feladatai, Oakley úgy döntött, hogy ismét kihívás elé állítja önmagát és a matematikai tantárgyak tanulmányozásával kezdett foglalkozni. A mérnöki tanulmányokat választotta, hogy jobban megértse azokat a kommunikációs berendezéseket, amelyekkel a hadseregben dolgozott.
Oakley 1989-ben költözött a családjával Detroitba. Rövid ideig a Fordnál dolgozott, majd tanácsadói munka mellett elkezdett az Oakland Egyetemre járni, ahol 1998-ban a mérnöki tudományok professzora lett.
Manapság Barbara Oakley tanulásról szóló online kurzusai a világ leghíresebb MOOC előadásai között vannak. A MOOC a távoktatás egy formája, olyan nyitott oktatási rendszer, amelynek a keretében a résztvevők korlátlanul és ingyenesen hozzáférnek online kurzusokhoz.
Barbara Oakley professzor életútját, történetét, cikkeit és könyveit mind-mind megtalálhatjuk a saját honlapján, amit cikkünk elolvasása után mindenképpen érdemes felkeresni, hiszen rengeteg hasznos információt találhatunk ott meg.
Vajon mi az egyik leggyakoribb kérdés, amit mind tanárok, mind pedig szülők feltesznek a professzor asszonynak?
„Hogyan lehet egy motiválatlan gyereket a tanulásra ösztönözni?”
„Én remek ember vagyok arra, hogy megválaszoljam ezt a kérdést. Fiatalként reménytelenül motiválatlan voltam, különösen matematikából és a természettudományokból. A kémia tanárom kezeit széttárta a harcias ellenállásom láttán, ami ennyit tett: „Gyerünk, én hiszek benned” csak próbáld meg a folyamatot betuszkolni a fejedbe.
Az sem rettentett meg, hogy behívattak az igazgatói irodába, amiért olvastam matek órán. A következő napon visszatértem az ominózus novellához. Vajon reménytelenül félresiklott a matematikával és a természettudományokkal való viszonyom az érdeklődés korai hiánya miatt? Egyáltalán nem – ma a mérnöki tudományok professzora vagyok” – osztotta meg az információt Barbara Oakley professzor.
„Nagyon sok oka van a diákok motivációbeli hiányosságainak. Néhánynak az áttörése – például egy haláleset, vagy pedig a nehéz körülmények a családban – igen nehéz feladat elé állítja a tanárokat.”
Mi az oka a motiválatlanságnak?
„De én tettem egy felfedezést. Van egy meglehetősen nagy csoportja a diákoknak, akik azért motiválatlanok, amiért én is az voltam – ők az ellenkezők. Azok a típusú gyerekek, akiknek ha azt mondod, hogy menjenek balra, jobbra indulnak. Azt szeretnéd, hogy felemelkedjenek? Akkor le fognak hasalni csupán azért, hogy téged idegesítsenek.
A gyerekek, akik különösen különös makacssággal így gondolkodnak, az abszolút ellenkezők. (Az már bizonyossá vált, hogy a megértőség nem működik velük szemben.)
Barbara Oakley saját harca a motivációval.
„Itt egy példa a múltamból erre. Volt egy időszakom, amikor különösen jól teljesítettem matematikából a gimnáziumban. Ez akkor volt, amikor a tanár hagyta, hogy a saját ütemünkben, egyedül haladjunk. Anélkül, hogy bárki is kényszerített volna az előrehaladásra, felfedeztem a saját érdeklődésemet a tananyag iránt. Az előremenetelem ekkor kezdett felgyorsulni.”
„Egészen addig így történt ez, amíg egyik nap a tanár észre nem vette, hogy szünetet tartok és éppen egy regényt olvasok. „Semmi másnak az olvasása sem engedélyezett” – mondta. „Ez egy matematika óra, és neked most a matematikával kell foglalkoznod!” Nem tanulhatok a saját módszereimmel akkor sem, ha jól teljesítek. Erről volt szó.”
„Az ellenkező ösztöneim előjöttek. Félretettem a regényt. Nem vagyok már rá büszke, de attól a naptól kezdve, amikor bementem matekra, egyszerűen csak a falat bámultam. A tanár jóindulatú és szándékos kísérletei a motiválásomra sikertelenek maradtak. Csak a húszas éveim végén fogtam fel, hogy a matematikai és a természettudományos tudáshiányom beszűkíti a karrier lehetőségeimet.”
Ez vett rá arra, hogy visszamenjek és megtanuljam azokat a dolgokat, amiket fiatalon meg kellett volna már tanulnom. Ha a kezeid közé kerül egy ellenkező, akkor dolgozz a fordított pszichológia módszerével, hogy a diák tudása kibontakozzon.
Ha tisztelettel és őszinte érdeklődéssel fordulsz az ilyen gyerekek felé, akkor meg fogják tanulni a leckéket. Talán még azokat a leckéket is, amiket te szeretnéd, hogy tudjanak. És ha mégsem, attól még lehetnek sikeresek.Végülis, ha van valami közös szál sok rendkívül kreatív szupersztár életében, akkor ez az. Gyerekként, ők „motiválatlan” ellenkezők voltak.
Barbara Oakley könyvei közé tartozik „A Mind for Number” és a hamarosan megjelenő kamaszoknak szóló „Learning How to Learn” – hogyan legyünk sikeresek az iskolában anélkül, hogy minden időnket tanulással töltenénk.
Barbara Oakley számos előadást tart manapság is, alább egy néhány perces TEDx videóban beszél a saját tapasztalatairól. Érdemes megnézni!
És meg is érkeztünk a cikk végére. Reméljük, hogy mindenki számára reményt nyújtott, hiszen a cikk legnagyobb tanulsága, hogy bizony lehetünk sikeresek még akkor is, ha kezdetben nincs meg a motiváció. Erre Barbara Oakley professzor életútja is bizonyítékul szolgál, hiszen saját elmondása szerint ő is ezzel a problémával küzdött, manapság pedig a saját szakterületén az egyik legsikeresebb ember.
Köszönjük szépen, hogy végig olvastad! Hasonlóan motiváló jellegű cikk több is található a JÉG Blog oldalán. Ehhez tudjuk ajánlani az egyik önfejlesztéshez kapcsolódó – “Hogyan éld túl a vizsgaidőszakot?” – cikkünket. Még több JÉG tartalomért kövesd be Facebook és Instagram oldalunkat!
