Nemes Szilárd jelenleg is a TE Connectivity helyi termékmérnöki csapatát erősíti az Esztergomi telephelyen. Mint mindenki más, ő is zöldfülüként kezdte pályafutását, amiről nekünk is mesélt. A következő néhány percben tehát Nemes Szilárdról olvashattok néhány információt. Reméljük, hogy mindenki számára hasznos lesz!
Hogyan kezdődött a TE-nél pályád? Hogyan indultál el az úton?
“2010. szeptember első napján kezdődött a pályafutásom a TE-nél, akkor még Tyco Electronics, mint teljesen zöldfülű pályakezdő. Budapesten nyaraltam abban az évben. Ez adta a szikrát ahhoz, hogy lépjek. Honnan és hova? Adódik a kérdés. Marosvásárhelyi születésű, romániai magyarként, szerencsémre megadatott az a lehetőség, hogy anyanyelvemen végezhessem a felsőfokú tanulmányaimat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem mérnöki karán, Mechatronikai mérnökként” – kezdte Nemes Szilárd.
Így mikor 2010 augusztusában hazakerültem, azonnal feltöltöttem a CV-met az EastJobs nevezetű fejvadász cég honlapjára. Pár napon belül meg is keresett egy magyarországi fejvadász, 3 ajánlattal. Mivel fogalmam sem volt, hogy mit is kezdjek magammal, így a szerencsére bíztam a dolgot, és azt mondtam, hogy ahonnan előbb keresnek meg, az lesz a kiválasztott.
Ez egy szerdai napon volt. Péntek reggel 9 óra körül ismét hívott a fejvadász, hogy össze kéne dobnom egy szakmai anyagot angol nyelven és elküldeni. Hétfőn reggel már a TE HR osztályáról hívott a kiválasztásért felelős kolléganő, szerdán meg már angol nyelvű interjún voltam Esztergomban a németországi, jövendőbeli főnökömmel. Hát így kezdődött. Hallottam-e addig a TE Connectivity-ről? Nem, fogalmam nem volt, hogy hova jövök.
Így 2010. szeptember óta, a helyi termékmérnöki csapatot erősítem az Esztergomi telephelyen.
Amikor elkezdtél a TE-nél dolgozni, mit gondoltál magáról a cégről? Mennyiben változott ez a kép azóta? Hogyan változtak útközben a céljaid?
Mivel sehol nem hallottam addig a TE Connectivity-ről, így nem nagyon gondoltam semmit inkább csak reméltem. Addig csak az otthoni, régi érából visszamaradt garázscégekkel volt kapcsolatom, így az itteni üzem, akkor űrhajós kutatóközpontnak tűnt. Ez annyiban változott, hogy időközben ráébredtem, hogy tényleg egy jól menő cégnél dolgozhatok, ahol megtalálható a korszerű gép és gyártóipar minden formája. Szerencsémre egy jó kis projektet kaptam a nyakamba, így igazából ennek a felszárnyalásával nagyon sok mindent láttam, tanultam, tapasztaltam.
Ha arculatot nézünk, akkor mindenképp pozitív irányba változott a kép. Sokat utazhattam, tanulhattam külföldi kollégáktól, így megerősítve nem csak a műszaki hanem a nyelvi tudásomat is. Rengeteg embert ismerhettem meg, nagyon sok tapasztalatot sikerült összeszednem.
“Ami viszont a legnagyobb élmény az egészben, hogy ezt a tudást lehetőségem adódott tovább is adni. Nyílt napok és egyetemi előadásokon, ifjú mérnök jelöltek közösségébe. Ennek fényében, egyelőre nem mondhatom azt, hogy változtak volna a céljaim” – árulta el Nemes Szilárd.
Mit gondolsz a mai fiatalokról? Milyen mérnök válhat belőlük? Miben tér el az ő mostani helyzetük az akkori helyzetedtől, amikor mérnökké váltál (feltéve ha van ilyen)?
Hát igen. A kérdések kérdése. A mai generációval nagyon óvatosan kell bánni. Ha csak visszagondolunk a mi szüleink munkamoráljára és munkájára, és magunkhoz viszonyítjuk, már azóta nagyon sokat változott a világ.
Ezt ha tovább vizsgáljuk a mai fiatalokra vetítve, akkor a változás már nem lineáris. Apáink 18-20 évesen munkába kezdtek, és onnan nyugdíjba is mentek. Nem volt akkor önmegvalósítási vágy, karrierépítés meg ehhez hasonlók.
Aztán jöttünk mi. Na nálunk már fontos a karrier, jó pozícióban dolgozni egy jó cégnél, de nem hőkölünk meg 1-2-3 munkahely váltástól sem.
Na de visszatérve a mai fiatalokra, náluk egyetlen egy dolgot tudnék felhozni az előbb felsoroltak közül, az önmegvalósítást. Nem számít, ha minden hónapban máshol dolgoznak. Ha valami nem tetszik, azonnal tovább áll. Náluk már nagyon fontos az anyagi vonzat. Kevésbé törődnek azzal, hogy jaj milyen lesz majd az új főnök. Ha nem tetszik, tovább áll.
“Mondjuk erre a helyzetre nagyban rásegít a mostani munkaerőpiac is. Rengeteg helyem megtalálhatják az embert. Egyszerű közösségi oldalaktól megkezdve a szakmai közösségi portálokig. Nagyon informáltak, sok mindenhez hozzá tudnak szólni. Folyton pörög az agyuk. A mai fiatalok élni akarnak. Nem terveznek hosszú időre. Nincs fészekrakási vágy. Ha megtehetnék, szerintem hétről hétre élnének.” – osztotta meg velünk az információt Nemes Szilárd.
Kérlek, mondj 3 asszociációt a mérnök szóra!
Pontosság, Kreativitás, Fegyelem.
Kérlek, mondj 3 asszociációt a siker szóra!
Profit, Boldogság, Eredményesség.
Ha van egy ötletem és egy célom, szerinted hogyan kezdjek neki a megvalósításnak, mi az első lépés?
“Ez egy elég nehéz kérdés így a 21. században. Nagyon nagyot változott a világ az elmúlt 15-20 évben. Ahhoz, hogy a mai világban, sikeresen és tartósan piacon maradjon egy saját kútfőből merített ötlet, az nagyon forradalmi és egyedi kell legyen” – árulta el nekünk Nemes Szilárd.
“De ha mégis, sikerült újra feltalálni a spanyolviaszt, akkor ez első dolgom, hogy elkezdek hasonló témákban kutakodni, olvasni, segítséget kérni olyan emberektől, akiknek ez már sikerült. Mondjuk legtöbb esetben ezek az emberek megközelíthetetlenek, akkor esetleg ezen emberek életrajzát olvasni. Mindenképp konstruktív jellegű irányból próbálok információt és tapasztalatot szerezni.”
Mi a 3 legfontosabb képesség, amellyel egy fiatal mérnöknek rendelkeznie kell/szükséges elsajátítania? Te minek köszönheted a sikered?
Igazából egyetlen egy képesség kell, józan gondolkodás. Onnan kezdve minden más tanítható. Mindenki egy egyéniség. De ha csak a műszaki vonalról beszélünk, akkor a logikus, ésszerű és későbbiekben a gyakorlatias gondolkodást helyezném itt előtérbe.
“Ami az én sikeremet köszönhetem, az, hogy sikerült elhitetnem első sorban magammal, hogy az amit kitaláltam, az működni fog. Ha ez megvan, akkor jön a külvilág meghódítása. A kitartó pozitivizmusnak és nyitott szemmel való járkálásnak köszönhetem az eddigi sikereimet. Nem vagyok egy lángelme, sose voltam. Mindig azokra a dolgokra figyelmet és azokkal foglalkoztam amik ténylegesen érdekeltek.” – mondta Nemes Szilárd
Melyek a legnagyobb akadályok és kockázatok, amikkel szembe kell nézni egy ilyen pozíció betöltésénél? Mi volt a legnagyobb kihívásod a pozíciódban?
Ez igazából emberfüggő. Szerintem nem lehet általánosítva azt mondani, hogy a pontosság, elkötelezettség, leleményesség, beilleszkedés, nyelvi nehézségek vagy ehhez hasonlók, azok a dolgok amikkel meg kell birkózni.
Személy szerint, bár nem biztos, hogy ez lesz a legjobb példa, az új élet kezdete volt számomra a legnehezebb. Megismerni az embereket akikkel együtt kell dolgoznom, felépíteni a kapcsolatokat, kiépíteni egy hálózatot ami a későbbiekben majd szinte önállóan működik.
Ahogy korábban említettem, Erdélyből költöztem Magyarországra, igazából akkor lettem teljesen önálló, önfenntartó. Ezer idegenek közé kerültem, olyan emberekkel kellett minden napjaimat együtt töltenem, akikkel sosem találkoztam addig. Ugyanakkor zöldfülűként kerültem ide. Semmi munkatapasztalattal, nagyon nehéz volt belerázódni ebbe a multi környezetbe. Sokszor azt sem értettem mit beszélnek a kollégák, pedig magyarul szóltak hozzám.
Mi volt az legnagyobb bukásod? Hogyan álltál fel?
Huh, ez így nehéz. Nem tudom, hogy volt-e már olyan bukásom amitől mondjuk padlót fogtam volna. Volt természetesen 1-2 komolyabb hibázásom amivel szinte autógyárat sikerült megakadályozni, de valahogy mindig sikerült megoldani.
Viszont volt egy eléggé emlékezetes baklövésem, kb. olyan 3-4 éve, mikor este fél 8 körül még az irodába voltam és a jaguáros európai account managerrel egyezkedtem, hogy éppen miért ne tépje le a fejemet, amikor belépett az irodába az akkori újdonsült gyártás igazgató, akivel akkor és az adott körülmények között ismerkedtem meg. A helyzet eléggé kritikus volt, de szerencsémre meg volt a vésztervem, így azóta is emlékezetes este marad az nekem.
“Azon a napon azt hittem, hogy ott vége a karrieremnek, de valahogy sikerült megmenteni. Fontos volt a kitartás és az, hogy elhitessem mindenkivel, hogy nem olyan nagy a gond, van megoldás és meg is lesz oldva.” – mondja Nemes Szilárd.
Mikor találkoztál először a mérnöki pályával? Mióta dolgozol mérnökként?
Egyetem alatt is bedolgoztam 1-2 cégnek, tervezői munkát segítve, de igazi mérnöki munkát csak azóta végzem amióta ide kerültem a TE Connectivity-hez. Így 7 éve múlt szeptemberben, hogy papír szerint is mérnökként dolgozom.
Mit gondolsz a technika (mérnöki oldalról) jelenlegi állásáról és milyen irányba változhat?
Erre hadd idézzek egyet az angol nyelvből: “what a great time to be alive”, ami a jelen kontextusban, röviden annyi, hogy sose legyen rosszabbkor mérnök az ember.
Minden adott ahhoz, hogy elméleti tudásunkat, nagyon kis erőfeszítéssel, gyakorlatba tudjuk fordítani. Kiváló dolgunk van a CAD CAM világában. Amikor egy testmodellből, pár perc alatt, több főnézetből, vetületekből, metszetekből, részmetszetekből álló műszaki rajzot lehet pappírra varázsolni, pár perc alatt.
Véges elem szimulációk tárháza kerül elénk. Minden elméletben jónak gondolt ötletet, szinte életszerű környezetbe leszimulálhatunk. Hogy milyen irányba halad az egész? Hát én már csak a virtuális és kiterjesztett valóság irányába tudom elképzelni a világot.
Az új generációnak már nem kell egeret, billentyűzetet vagy akár érintőképernyőt sem használnia. Ő maga lesz az interfész. És minden ami eddig a képernyőn volt előttünk, most a levegőben fog előttünk lebegni.
Mit jelent számodra TE-nél dolgozni? Foglald össze kérlek néhány mondatban.
Mivel itt kezdtem újra az életem, itt dolgozik minden ismerősőm és velük vagyok napi 8-9 órát összezárva, és hogy még jobb legyen, a feleségem is itt dolgozik, így gyakorlatilag itt élek. Viccesen hangzik, tudom, de ha figyelembe vesszük a hétköznapokon ébren töltött órák számát, megnézzük, hogy abból mennyit vagyok a cégnél és mennyit otthon, akkor valójában ez lesz a végeredmény. Így most már a TE, nem csak a munkahelyem, hanem az életem szerves része lett.
Milyen előnyökkel/hátrányokkal jár ez a pozíció?
Igazából az egyik fő előnye ennek a pozíciónak, hogy nemzetközi porondon is teljesíteni kell. Nagyon sok a közös munka a külföldi csapatokkal. 1 teljes nap alatt, többet kommunikálok angolul, mint magyarul. Ez nagyon nagy előnyre válik a nyelvtudás és ennek fejlesztése terén. Lehetőség nyílik külföldi utazásokra, oktatásokra.
Ami hátrány lehet, bár van akit ez nem zavar, az, hogy 80-85% üllő munkát végzünk. Jobb szeretném, ha kicsit aktívabban részt vehetnék a napi termelési problémákban, nem pedig elektronikus környezetbe megoldani a problémákat.
Végül nézzük, hogy mit üzenne Nemes Szilárd annak a 18 évesnek, aki a TE-nél szeretne dolgozni?
Ha egy módjuk van arra, hogy eljöjjenek a TE-hez egy nyílt napra, vagy ha éppen mi vagyunk náluk előadást tartani, ne hagyják ki. Választ kaphatnak arra a népszerű kérdésre, “mire is fogom én használni ezt a sok hülyeséget amit a fejembe préselnek itt a suliban?” Nem kell mindenben a legjobb lenni, viszont válasszon 1 dolgot, amibe ő a legjobb.
A mai problémák megoldása mindig csapatban történik. A többi problémára meg kell találni a megfelelő embert. Idegen nyelv, idegen nyelv, idegen nyelv. Ezt nem lehet elégszer elmondani, hogy ez mennyire fontos.
Köszönjük szépen, hogy végig olvastad ezt a cikket, illetve Nemes Szilárdnak is szeretnénk megköszönni, hogy rendelkezésünkre állt! Reméljük, hogy sok ember számára tudtunk hasznos információkat szolgáltatni, amivel könnyebben jön a motiváció is a kemény munkához!
Hasonló jellegű cikk több is található a JÉG Blog oldalán. Ehhez tudjuk ajánlani az egyik interjúnkat melyet Papp Zoltánnal készítettünk és a következő linken találjátok. Még több JÉG tartalomért kövesd be Facebook és Instagram oldalunkat!
