“Újabb Oscar-díjas magyar.” Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy 2016-ban “valami oknál fogva” újra megrendezésre kerül az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti gálája, gyorsan tisztázom a félreértéseket. Míg a Saul fiának rendezője a Legjobb idegen nyelvű filmért járó díjat zsebelhette be, addig Papp Zoltán a McDonald’s által 1973-ban alapított Presindent’s Awardot viheti haza a nyár folyamán.
Utóbbit gyakran titulálják a gyorséttermi üzlethálózat “Oscar-díjaként”, hiszen a világ minden táján dolgozó több ezer alkalmazott csupán 1 százaléka tudhatja magáénak. Zoltán (McDonald’s Magyarország Kft. Senior Ellátási Lánc Vezetője) a hatodik magyar, aki kiemelkedő teljesítménye révén a fentebb említett prominens kitüntetésben részesülhet Chicagóban. Papp Zoltánnal készített interjúmat a sikerességről lentebb olvashatják.
Mi volt az Ön álma gyerekkorában?
“Gyerekkoromban erdész szerettem volna lenni. Tudniillik az alattunk lévő házban lakott egy bácsi, aki erdész volt, viszont nem volt fia, így amikor alkalmak adódtak rá, engem vitt ki magával a szabadba. Ebből kifolyólag nagyon imádtam a természetben tölteni a szabadidőmet, ahol rengeteg állattal és növénnyel találkozhattam.” – kezdte az interjúnkat Papp Zoltán.
Hogyan kezdte el a karrierjét? Hogyan indult el? Hogyan változtak útközben a céljai?
Véletlen folytán kerültem a McDonald’s- hoz. Miután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megszereztem a diplomámat, 2 hónapra Dániába utaztam a nyáron. Nem szerettem volna egyből dolgozni és nem is volt konkrét célom az elején, csupán élvezni akartam az utolsó nyarat illetve az angolomon javítani. Ekkor történt, hogy a feleségem összefutott egy lánnyal, aki a McDonald”s-nál dolgozott és tájékoztatta, hogy a cégnél munkatársat keresnek.
Így aztán hazautaztam és elmentem az interjúkra, majd 1995-ben felvettek a céghez. Mondanom sem kell, hogy éles váltás volt a munka a Dániában töltött időm után. Persze nem bántam meg. A külföldi tréningeknek köszönhetően rengeteg új dolgot tanulhattam. Apukám azt mondta, hogy bármit is csinálunk, azt csináljuk jól, vagy inkább ne is fogjunk hozzá. Próbálom követni ezt a fajta mentalitást az élet minden területén. Legyen szó akár marginális dolgokról is, biztos, hogy a lehető legtöbb információt szeretném róluk összegyűjteni, hogy aztán később továbbfejleszthessem azokat. A munkahelyemnél ez különösen igaz.
Ha egy mondatban kéne összefoglalni a sikert, Ön mit mondana?
“Akkor vagyunk sikeresek, amikor elmondhatjuk magunkról, hogy olyan életünk van, ahonnan folyamatosan szeretet kapunk, de még ennél is több szeretet tudunk visszaadni.” – mondta Papp Zoltán.
Mit gondol a magyar fiatalok mostani helyzetéről? Miben tér el az Ön akkori helyzetétől?
Ilyenkor azt szokták mondani, hogy a mai fiatalok sokkal nehezebb helyzetben vannak. Ez szerintem nem igaz. Gyakran panaszkodnak arra, hogy mivel ma már szinte mindent feltaláltak, így hogyan is tudnának meghatározó szerephez jutni? A válasz egyszerű; ha egyre több az átlagember, akkor abból az, aki ügyes, könnyebben tud kiemelkedni.
Amikor én voltam fiatal borzasztó nehéz volt külföldre utazni, ennek ellenére ez ma már egy általános iskolásnak sem akadály. Utazni nem is főként a nyelv miatt szeretek/szerettem, sokkal inkább azért, hogy más kultúrákat ismerhessek meg. Régebben lexikonokra volt szükség ahhoz, hogy megnyíljon az ember előtt az egész világ, míg napjainkban a technológiának hála, egy kattintással elérhető minden.
Egy szó, mint száz a mai fiataloknak sokkal több lehetőségük van, azonban mivel mindent készen kapnak meg, fennáll a veszélye, hogy elkényelmesednek. Könnyen elfelejtik, hogy a sikerért keményen meg kell dolgozni, nem pedig rögvest élvezni az el nem végzett munka gyümölcsét.
Ön szerint mi a 3 legfontosabb képesség, amellyel egy fiatalnak rendelkeznie kell/szükséges elsajátítania ahhoz, hogy sikeres legyen? Ön minek köszönheti a sikerét?
- Tudásvágy; bárhova is kerüljön, próbáljon meg nyitott szemmel járni és minél többet tanulni, sohasem lehet tudni, mire lesz majd jó.
- Proaktivitás; ne mindig másoktól várja, hogy megmondják, mit kell csinálni. Az adott feladatot végig gondolva tegyen a sikerességért.
- Szeresse, amit csinál és csináljon olyat, amit szeret. Ellenkező esetben pedig merjen váltani.
Annak köszönhetem a sikeremet, hogy bármibe is kezdtem bele, azt 100%-osan próbáltam véghez vinni. Mindig kitartottam az ötleteim mellett, amelyek nem egyszer hozták a cég sikerességét. Továbbá; minden emberhez szeretettel viszonyultam, és amikor csak lehetőségem volt rá kiálltam értük és mindenhol adni szerettem volna, nem pedig kapni.
Ennek köszönhetően az ember olyankor kaphat támogatást, amikor nem is számítana rá. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a sikeresség azon múlik, hogy milyen anyagi javakkal rendelkezünk. Pedig a pénz nem minden, sokkal fontosabb az, hogy mi magunk milyen emberek vagyunk és, hogy milyen lábnyomot hagyunk az utókornak. Tudunk-e jó emberek lenni? Ezek a legfontosabb értékek, de sokszor elfelejtjük őket, ebben a rohanó világban.
“A valódi emberi értékek helyett, amelyekért meg kell dolgozni, a könnyű anyagi értékeket keresik az emberek, és ezt sugározza a körülöttünk lévő világ is. Sikert viszont az emberektől, a közösségektől kapunk.” – mondta Papp Zoltán.
Melyek voltak a legnagyobb akadályok és kockázatok a karrierje során, amikkel szembe kellett néznie?
Volt olyanra példa, hogy egy innovatív tervvel álltam elő és nem jött be az első három hónapban. Megtakarítás helyett plusz költséget okozott, amin ráadásul a törvények változtatása sem segített. Emellett manapság igencsak nagy veszélyt jelentethet az is, hogy a mai rohanó világban mindenki mindent gyorsan akar, ami miatt lassúnak titulálhatnak, ha nem követed a példájukat.
Mi volt az Ön legnagyobb bukása? Hogyan állt fel?
Volt pár olyan döntésem, ami miatt nagyobb összegű anyagi kár érte a vállalatot. Elsunnyogás helyett őszintén tájékoztattam az akkori ügyvezetőt arról, hogy én ezt elrontottam, de kigondoltam hogyan lehetne kompenzálni a kiadásokat; az őszinteséggel és munkával. Fontos, hogy bizalmat adjunk és kapjunk is. Hosszútávon úgy lehet az utóbbit megerősíteni, ha nem csak a jó dolgokat mondjuk el, hanem a tévedéseinket is, hiszen az ember nem tévedhetetlen.
Volt olyan saját befektetésem is, ami sajnos nagyobb összegű negatívummal járt. Nem próbáltam meg görcsösen kompenzálni vagy vissza hozni. Pár nap bánkódás után elraktam magamban, lezártam, és előre tekintettem. Én úgy tartom, hogy a hátrány sokszor előny, hiszen ez adja meg a löketet, ahhoz, hogy sikeresebb legyen az ember. Mindenből lehet tanulni, persze ehhez először meg kell élni azt. Bármi olyan történt velem, amikor azt mondtam, hogy micsoda “pech” utólag visszagondolva, ha nem úgy történt volna, nem biztos, hogy így alakult volna az életem.
Mostani fiatalok hogyan tudnák legyőzni a félelmeiket?
Ha a fokozatosság elvét betartják. Merjenek a szintjüknek megfelelő döntéseket vállalni, ha pedig túl nagy falattal találnák szembe magukat, inkább kérjenek segítséget az arra alkalmas emberektől. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy akkora pofont kapnak az élettől, ami miatt később rettegni fognak vagy akár a karrierjük végét is jelentheti. Tanuljanak a hibáikból és vállalják fel, ha esetleg elszúrtak valamit.
Végezetül: Vajon mit üzenne Papp Zoltán a jövő generációjának?
“Próbáljanak meg jó emberek lenni, ami abban merül ki, hogy többet adnak a világnak, mint amennyit kapnak.” – zárta interjúnkat Papp Zoltán.
Köszönjük szépen, hogy időt szántál rá és végigolvastad ezt a cikket, illetve Papp Zoltánnak is szeretnénk megköszönni, hogy rendelkezésünkre állt! Reméljük, hogy sok ember számára tudtunk motiváló információkat szolgáltatni, amivel könnyebben jön az akarat és elhatározás a kemény munkához!
Hasonló jellegű cikk több is található a JÉG Blog oldalán. Ehhez tudjuk ajánlani az egyik interjúnkat melyet Dombi Istvánnal készítettünk és a következő linken találjátok. Még több JÉG tartalomért kövesd be Facebook és Instagram oldalunkat!
