Bizonyára minden középiskolás vagy egyetemista hallotta már a szüleitől, vagy idősebb haverjaitól, hogy “ha majd elkezdesz dolgozni nem lesz időd olvasni.” Egész középiskola és egyetem alatt morgolódtam, amikor ezt dörgölték az orrom alá.
Egyszerűen nem értettem, hogy attól mert valaki dolgozik és nem iskolába jár, miért hanyagolja a rendszeres olvasást. Körülbelül két éve dolgoztam teljes állásban, amikor tudatosítottam magamban; évente maximum öt könyvet olvasok el.
Tükörbe kellett néznem, mert ez a felismerés mellkason vágott, hisz egészen általános iskolás korom óta faltam a könyveket, most pedig nem szánok arra még csak heti 30-60 percet sem, hogy olvassak. Szokásos “felnőttes” kifogások; álmos vagyok mire hazaérek, munka után ezer felé rohantam, valamit mindig kell csinálni otthon stb.
Tudtam, inspirációt kell szereznem. A könyv vásárlás nem segíthetett, hisz a fizetésemből minden hónapban vettem jobbnál-jobb könyveket (csupán nem értem a végére soha). Egy nagyon kedves barátnőm az egyetem alatt részt vett (és becsülettel végig is csinálta) az egy éves könyvkihíváson, aminek keretében egy év alatt 50 könyvet kell elolvasni.
Igazán inspirált, hogy amikor végzett a könyveivel, mindig kiposztolta a közösségi oldalának falára (persze saját maga komponált izgalmas fotók lettek ezek, nem csak könyvborítók). Persze sokra nem mentem ezzel, hisz júniust írtunk, és hát az év eleje és vége elég messze volt már/még.
25 könyv fél év alatt
Júniusban eldöntöttem, hogy a kihívás elvárását megfelezve 25 könyvet fogok elolvasni december 31-ig! Nagy falatnak éreztem a kihívást, de tudtam, hogy kitűzött célokkal hamarabb sikeresebb leszek.
Felkerestem a konyvkihivas.hu weboldalt, ahol össze vannak gyűjtve a nemzetközi játéknak a magyar elnevezésű kategóriái. Az oldal nem csak a fordítástól kímélt meg. A regisztrált felhasználók nagyon könnyen és átláthatóan tudják kezelni az általuk választott könyvek listáját.
Be lehet jelölni, ha egy könyvet már elolvasott valaki, illetve meg lehet tervezni a kihívás elején, hogy milyen kategóriájúakat tervez a felhasználó elolvasni. A megjelölt könyvek listája bármikor módosítható is, így a menet közben jött ötletek is könnyen felvezethetők.
Bevallom, nagyon izgultam. Amikor az első könyveket olvastam, el sem tudtam képzelni, hogy hol van ennek az egész játéknak a vége. A kihívás elején sokszor legszívesebben feladtam volna az egészet, de ismerve magam, akkor az zavart volna, hogy a Facebook oldalamon bevállaltam valamit, és azt nem tudom tartani, mindenki szeme láttára.
Valahol a negyedik/ötödik könyv elolvasásakor azonban éreztem, hogy beállt a rutin. Mindig nálam volt az aktuális olvasmányom, a BKV járatokon folyamatosan akadtak 20-40 percek, amikor kényelmesen olvashattam. Amikor egy könyv tetszett, akkor pedig hirtelen a hétvégéimből sem sajnáltam feláldozni egy-egy órát az olvasásra.
Hamar elkezdtem élvezni a könyvekhez tartozó fotók készítését is. Próbáltam minél színesebb és egyedibb képeket készíteni. A város különböző pontjain csináltam a képeket, hogy változatosak legyenek a posztok. Leírtam a könyv általam választott kategóriáját és hozzáírtam a rövid véleményemet. Senki kedvéért, csupán magamért.
A kihívás felénél járhattam, amikor az ismerőseim már mosolyogva megkérdezgették személyesen, hogy most éppen mit olvasok. Van-e olyan, amit kifejezetten ajánlok. Örömmel tudatosítottam, hogy mindig tudtam mit ajánlani, hisz a kihívás alapján haladva a legkülönbözőbb műfajú és témájú könyvek között válogathattam. A kihívás népszerűségét az is jelentette, hogy a posztok összes lájk száma meghaladta a kétszáztízet.
Október végére ki is olvastam mind a huszonöt könyvet! Hatalmas dolog volt ez számomra, hisz körülbelül két hónappal korábban végeztem a kihívással, mint terveztem.
Újra a tükör elé álltam, és nagyon büszke voltam magamra. Nem változtak a körülmények; fáradt voltam a munka után, mindig ezer felé rohantam és otthon is volt mindig teendőm. Mindazonáltal az üres percek kihasználásával (például utazás vagy sorban állás) újra rendszeres olvasóvá váltam, a kihívás eredménye alapján nem is eredménytelenül.
A kihívás olyan rutint hozott vissza az életembe, amit imádok. Sajnos az elmúlt években majdnem elfelejtettem, hogy mennyire szeretek olvasni, de a kitűzött huszonöt könyv után további hármat már elolvastam (persze posztolások nélkül már).
Tudom, hogy majd egy gyerek születése után, vagy rendszeres autóvezetőként ismét át kell majd hangolnom a szabad percek felhasználást, de állok elébe! Ma már tudom, hogy ha szeretném, akkor simán elolvasok akár huszonöt könyvet is négy hónap alatt!
Ha te sem tudod, hogyan szakíts időt az olvasásra, próbáld ki a kihívást és tűzz ki egy célt magad elé. Olvasni jó! A blogon is érdemes böngészni, számos érdekes írást találhatsz. Ajánljuk a nyelvtanulásról szóló cikkünket is. Még több JÉG tartalomért kövesd Facebook és Instagram oldalunkat is!
